Most jött el az a pont, hogy tényleg tanulnom kéne. De igazából - elbizakodottnak hangozhat - de nem félek az írásbelitől. Olyannyira, hogy szinte semmit nem tanultam rá: csütörtökön táncoltunk, aztán nyelvsuli helyett Luterral találkoztam illetve hazaérve nekiálltam az ajándékának, ami még ha minden terv szerint is megy, legalább két hetembe kerül. De remélem megéri.
Ma meg rendőrségi prevenciós napon voltunk és bár az eleje valami fantasztikusan szarul indult, értsd: zéró hozzáértés a ppt-s prezentációhoz, a későbbiekben egész jól beindult, a végére meg zseniális volt és sokat nevettünk - máskor meg mondjuk kurvára nyomasztó volt, mint például az összeégett diszkóbalesetes hullák.
Két lufit aztán el is hoztam, azokat Luter kis tesóinak adtam, csak ellesznek vele.
Benéztem focira is, de igazából már rég rohannom kellett volna haza. És most itt vagyok. Még teregetek, aztán tényleg átnézek még valami kis németet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése