A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajándék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajándék. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 16., csütörtök

Nightmare Before Christmas

Na most nem Tim Burton csodálatos művéről van szó, hanem a karácsony előtti állapotokról. Azt nem is tudom, azt hiszem, ide nem fejtettem ki, hogy hogy is kezdődött. Mert ugye én roppant aranyosan és kedvesen nekiálltam édes piciszívemnek egy sál megkötésébe, mert tudtam, hogy neki nincs, meg az mégis hasznos is, csini is ésatöbbi. Szóval ennek nekiálltam még november közepe-vége fele. Erre még múlthét pénteken, amikor mentünk volna Árkádba cipőt, hangsúlyozom, CIPŐT venni, nos azt sajnálatosan le kellett mondanom, mert pont kaptam arra a napra munkát, amit pénz szűkében természetesen elvállaltam. Ennek következtében nem is lenne férfi a férfi, ha egyedül egy nagy bevásárlóközpontban minden különösebb indíttatás nélkül cipő helyett nem sálat venne. Igen, a cikornyás körmondatnak tényleg az volt az értelme, hogy vett egy sálat, és a legédesebb, hogy bejött elém munka után, odaállt, hogy lelkiismeret-furdalása van, mivelhogy valószínűleg lelőtte a poént és megvette a karácsonyi ajándékát. Mármint amit én szántam neki. Az ominózus tárgyat meglátva persze szavam elakadt, mert még istenigazából haragudni sem haragudhatok rá, hiszen meglepi lett volna, de az elejtett mondatokból pont mire megvette - összeállt benne a kép.



De mindegy is, ezt megbeszéltük, meglepetés már nem lesz, de azért karácsony. Erre ma lelőttük az ő részéről is a meglepetést, merthogy ő meg biztosra akart menni, ezért egyedül fülbevalót venni sem mert elmenni, és amikor meglátta, hogy csorgatom a nyálam egy könyvre, szó nélkül kikapta a kezemből és megvette. Ámen.
Végeredményben itthon megtudtam, hogy miután vettem magamnak két doboz hajfestéket - mert mégiscsak akciós volt - jóanyám is vett karácsonyra. Éljen! 
Szó se róla, nincs okom panaszra... Csak amit kisgyerekkorom óta hiányolok a karácsonyból [nagymamán kívül, persze] hogy sosincs meglepetés. És tényleg hiányzik.
[De legalább Eri kinézett egy fülit, amit elvileg meglehetősen szeretne a húgával megvetetni, utols darab sattara, na azt kapja meg tőlem holnap, dökös ajándékozáson : )]

És mivel durván tömény a szöveg, dobok be inkább képeket is.

2010. november 22., hétfő

Háziasszony v0.1

Rendesen benéztem a nyelvvizsgát - csak holnap szóbelizek. De legalább már tanultam rá, elvileg. Gyakorlatilag meg a Harry Potter 6 megtekintése után átmentem házimanóba vagy konyhatündérbe vagy háztartási gépbe, de a reggelimet is normálisan konyhában csináltam - rántotta -, aztán elmosogattam a kiscsalád után, felmostam, és míg Luterra vártam - mert miért is ne, amikor egész nap egyedül vagyok itthon, és igazán jöhetne előbb, na pont akkor késik -, még palacsintát is sütöttem. Kicsit fura volt a tészta állaga, túl levegős, meg picit talán vastagra is sütöttem, de a kóstoló megnyugtatott, mert az íze az igazi, és talán pont ez lenne a lényeg. És mire idáig eljutottam, pont eszembe jutott egy régi rajzfilm, amit igazából mindig is utáltam. A Jetsons. Szóval mai napom illusztrációjaként be is szúrnám az ő robotjukat, akinek sajnos már halvány fogalmam sincs a nevéről.








[Ja és majdnem kihagytam, hogy természetesen a karácsonyi ajándékot ma is készítgettem - és bátran merem állítani, egyre gyorsabban haladok. Talán még tényleg befejezem szenteste előtt : )]

2010. november 21., vasárnap

Vasárnapi vegyes

Hohó, bal oldalt Sonne szintet lépett. Mármint külsőben is, júj ~

Tegnap amúgy nyelvvizsgáztam, és hát - elkiabálni nem akarom, de az írásbeli kifejezetten könnyű volt, bár a szövegértéses feladatoknál elfogadtam volna azért a szótárhasználat lehetőségét - de ha nem, hát nem. 60 százalék így is meglesz szerintem bőven, illetve minden feladatnál a negyvenes minimál százalék is akkor már.
Pláne, hogy életem eddigi leghosszabb levelét is megírtam! : D
Aztán itthon chill volt, illetve folytatom Luter karácsonyi ajándékát is, és már Diával is megígértettem, hogy tarkón lő, ha még egyszer ilyen eszembe jut. Mellesleg ma azért már látszik, hogy haladok vele, csak faszom, mint ma a _misén_ kiderült, jövő hétvége már advent. Félelmetesen telik az idő.
Tehát a mai napi hátralevő tevékenység: tanulás a holnap reggeli szóbelire vs folytatni aktuális szívszerelmem karácsonyi ajándékát. Nehéz kérdés.